Atelier Európai Historiográfia és Társadalomtörténet Doktori Program a Történelemtudományi Doktori Iskola keretében működik 2000-ben elnyert akkreditációja óta.

A társadalomtörténeti megközelítés több, a Karon akkreditált doktori programban is jelen van. Ezekhez is kapcsolódva kínál lehetőséget a történettudomány iránt érdeklődő fiatal kutatóknak, különösen azon a téren, hogy a más programokban is kétségkívül jelenlevő francia, de jobbára angolszász és német tudományos hatások mellett döntően és kifejezetten a világ élvonalába tartozó francia társadalomtörténeti iskola szemléletmódjára helyezi a hangsúlyt. Mivel az Atelier a Történelemtudományi Doktori Iskola része, PhD-hallgatói történettudományból szerezhetnek doktori fokozatot, de eddigi gyakorlatának és a francia társadalomtörténeti hagyományoknak megfelelően támogatja az interdiszciplináris (szociológia, kulturális antropológia, etnográfia, filozófia, művészettörténet, földrajz, nyelvészet, irodalomtudomány) megközelítéseket, s különös figyelmet fordít a historiográfiára, a történetírás elméleti és módszertani támpontjaira.

Az Atelier doktori képzésében az indulás óta jó néhány hallgató védte már meg doktori disszertációját és szerzett abszolutóriumot. Számos Atelier-hez kapcsolódó hallgató folytatott doktori vagy doktori előkészítő tanulmányokat főleg párizsi, valamint más frankofón egyetemeken. A hallgatók eleinte TEMPUS-, majd az elmúlt tíz évben francia kormányösztöndíjjal folytatták tanulmányaikat Franciaországban. Többségük francia doktori tanulmányokat végzett vagy végez párizsi partnerintézményünkben, az Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales-on. Sikerüket mutatják az elnyert francia doktori fokozatok is

A doktori képzés formai és tartalmi előírásai, valamint célja megegyezik a Történelemtudományok Doktori Iskola által megfogalmazottakkal. A franciaországi oktatás részletei iránt érdeklődő hallgatók Sonkoly Gábortól kaphatnak további felvilágosítást.

A doktori program vezetője:

Sonkoly Gábor (CSc, docteur de l’EHESS)  habilitált egyetemi docens

            1088 Budapest Múzeum krt. 6-8. I. 146.

            sonkoly.gabor@btk.elte.hu

A doktori program oktatói:

Czoch Gábor (CSc) habilitálr egyetemi docens

Granasztói György (DSc) habilitált egyetemi tanár, professzor emeritus

Takács Ádám (docteur de l’EHESS) egyetemi adjunktus

Heltai Gyöngyi (PhD)

Klement Judit (PhD)

A doktoranduszok évi átlagos száma: 4-5 fő

A doktori oktatási program kódja: TÖ/ATE

IKM - Iskolarendszerű képzési modul

(megszerezhető kredit: 112, teljesítendő tárgy: 16 db)

TM - Tudományos modul

(megszerezhető kredit: korlátlan, ebből 3 publikáció kötelezően teljesítendő)

OM - Oktatási modul

(megszerezhető kredit: 32, teljesítendő tárgy: 0 db)

Kurzusleírás (szakirodalom ajánlás):

P/TÖ-ATE-01; -04; -07; -10; -13; -15 Közös elméleti szeminárium:

Historiográfiai gondolkodás 1-6.

Milyen jellegű a történeti eseményekről és folyamatokról szerezhető tudás természete? Melyek az ismeretszerzés általános feltételei és módjai ezen a területen? Beszélhetünk-e törvényekről a történelemben, és mi az, ami kialakítja a hagyomány tapasztalatát? A szeminárium ezekre a kérdésekre keresi a választ a történeti „magyarázat”, és „megértés” egyes elméleteinek, illetve a történettudományos modellalkotás kérdéseinek vizsgálatával. Áttekintjük az angolszász analitikus történelemfilozófiák elgondolásait azzal kapcsolatban, hogy a törvényszerűség milyen fogalma érvényesülhet a történeti tények magyarázatában. Elemezzük a történeti „megértés” problematikáját, egyrészt a hermeneutikai irányzat és módszer szempontjából, másrészt a 20. századi tudományos történetírói gyakorlatban meghatározó szerepet játszó strukturalista megközelítések elemzésével.

A teljesítés feltétele: előadás megtartása vagy dolgozat elkészítése; egy, a témához kapcsolódó recenzió leadása.

P/TÖ/ATE-02, -05; -08; -11; -14; -16 Specializáció

1. Európai és magyar társadalomtörténet-írás 1-2. P/TÖ/ATE-02, -05

A szeminárium három egymásra épülő tartalmi egységből áll. Az első egység középpontjában a tágan értelmezett társadalomtörténet-írás európai hagyományainak, illetve jelenlegi helyzetének, legfontosabb elméleti és módszertani problémáinak, vitáinak áttekintése áll. A második egység keretében a társadalomtudományos történetírás különféle megközelítéseinek, elemzési eljárásainak és módszereinek, lehetőségeinek, illetve korlátainak, problémáinak megvitatására kerül sor, többek között azzal a céllal, hogy gyakorlati segítséget is nyújtson tudományos értekezések elkészítéséhez. A megvitatásra kerülő témák például az összehasonlítás és az „histoire croisée”; a biográfia; az elemzési lépték problémája; a társadalmi kapcsolatok, hálók vizsgálata; az oral history, a diskurzus, illetve a kollektív reprezentációk elemzése. A harmadik rész a nemzetközi történetírás előzetesen tárgyalt problematikáit a magyar historiográfia tükrében vizsgálja, és a hazai társadalomtörténeti, társadalomtudományos történetírás kezdeteit, hagyományait elemzi egy-egy alapvető szerző szövege alapján.      

A teljesítés feltétele: kiselőadás tartása vagy dolgozat készítése; egy, a témához kapcsolódó recenzió leadása.

2. Európai terek: civilizáció, nemzet, régió, város 1-2.  P/TÖ/ATE-08; -11

 Kulcsfogalmak: Az európai térséget felépítő területi szintek kritikai elemzése, intézménytörténete multidiszciplináris megközelítésben. Európa mint civilizáció, illetve viszonya más civilizációkhoz. A nemzetépítés európai sajtosságai, összehasonlító elemzések. Európa regionális felosztásának és értelmezésének lehetőségei. A nyugati város és városi társadalom, mint európai különlegesség. Történeti demográfia.

A szeminárium a társadalomtudományok területfelfogásával foglalkozik a nyelvi/kulturális fordulat után. Milyen változások történtek a társadalomtudományokban az 1970-es évektől kezdve? Milyen hatással volt ez a történetírásra? Miért válik kulcsfogalommá a kultúra? Milyen térbeli vetületei vannak az új kultúrafogalomnak? Általános elméleti bevezető után a nemzeti tér, az etnikai tér, az interkulturális tér, valamint a kulturális örökség területének történetét vizsgáljuk meg.

A teljesítés feltétele: előadás megtartása és dolgozat elkészítése; az európai terek témájára specializálódott hallgatók számára egy az előadáshoz kapcsolódó tanulmány leadása.

3. Az európai identitás keretei: kultúra, örökség, kulturális transzfer 1–2. P/TÖ/ATE-14; -16

Kulcsfogalmak: Az európai kultúrtörténet értelmezési lehetőségei a linguistic, illetve cultural turn után. A kulturális örökség fogalom- és intézménytörténete. A fordítás társadalomtörténete. A kulturális transzfer. A fordítás mint Európa közös nyelve.

A kurzus az európai identitás problematikáját a hallgatók által a térre és a historiográfiára vonatkozó, az előző két év során megszerzett ismeretekre építve vizsgálja. Módszertanilag a történetírás és a kulturális antropológia találkozása jellemzi a téma megközelítését. A szeminárium az identitást nem rögzített, állandósult tényezőként szemléli, ellenkezőleg: kialakulásának, átalakulásainak történeti folyamatait kívánja bemutatni. Erre négy fő vizsgálati szempont alkalmazásával tesz kísérletet. (1) Az Európához való tartozás toposzszerűen ismétlődő referenciáiból (pl. görög–római antikvitás, kereszténység, „Nyugat” versus „Kelet”, európai stílusirányzatok) indul ki; (2) elhatárolja azon intézményeket, melyek e referenciákat termelték; (3) ezzel szoros összefüggésben megvizsgálja a referenciák bemutatásának színtereit (különös tekintettel az udvar, a színház színtereire); (4) végül a befogadás során érintett (az elit- és a tömegkultúrához tartozó) közönségeket tekinti át. A vizsgált tárgyat nem homogén térbe helyezi, hanem különös tekintettel van Európa nemzeti és regionális tagoltságára, a vázolt folyamaton belül kiemeli az elkülönülő-összekapcsolódó egységek közti interakciókat, ezáltal lehetőséget teremt a fordítás és a kulturális transzfer jelenségeinek beemelésére. Másrészt, az identitás kultúráját nem egyszerűen az időben történő fejlődésként, érlelődésként, felhalmozódásként értelmezi, hanem hangsúlyt fektet a hagyomány utólagos megalkotására, a kulturális örökség megteremtésére és társadalmasítására is.

A teljesítés feltétele: előadás megtartása és egy, a témához kapcsolódó recenzió elkészítése; az európai identitás témájára specializálódott hallgatók számára a megtartott előadásból kiinduló dolgozat leadása.

P/TÖ/ATE-03 Módszertani szeminárium

Hogyan írjunk disszertációt?

A szeminárium ahhoz kíván segítséget nyújtani a PhD. értekezés megírása előtt állók számára, hogy rendszerezetten átgondolják dolgozatuk tervét, az elvégzendő kutatás egyes lépéseit, illetve pontosítsák a megválaszolandó tudományos kérdésüket. A résztvevők feladata kettős: egyrészt a megadott szempontrendszer alapján 5–8 oldalban össze kell foglalniuk kutatási tervüket, amit a szemináriumon közösen megvitatunk. A vita során megfogalmazott észrevételeket, ötleteket, kritikákat az immár 1998 óta folyamatosan tartott szeminárium tapasztalata alapján eredményesen használhatják az értekezés megírásakor. A másik feladat éppen abban áll, hogy az előzetesen megküldött kutatási terv kapcsán minden résztvevőnek észrevételeket, javaslatokat kell tennie, és ezzel aktívan részt kell vennie a vitában, vagyis a résztvevők a tudományos kérdésfeltevés és a kritika megfogalmazása (illetve elfogadása) gyakorlatát sajátíthatják el. A szeminárium tehát egyszerre kínál „gyorssegélyt” a munkájukban elakadt vagy bizonytalan hallgatóknak, és módszertani útmutatást, további ötleteket, illetve a folyamatban levő kutatásaik eredményeinek, problémáinak megvitatására fórumot biztosít a hosszabb távú tudományos munkát tervezők számára.

A teljesítés feltétele: a kutatási terv ismertetése és aktív részvétel mások tervezeteinek megvitatásában.

P/TÖ/ATE-06; -12 Műhelyszeminárium 1–2.

A műhelyszeminárium a módszertani szeminárium (Hogyan írjunk disszertációt?) folytatásának, kiegészítésének tekinthető, amennyiben épít az ott megszerzett ismeretekre, az egyéni munkatervekkel kapcsolatban elhangzott javaslatokra, másrészt az ott folyó munka kontrolljául szolgál: megszabja a munkatervek és elkészült szövegek mérlegre tételéhez, elbírálásához – mintegy a disszertációírás munkafolyamatának ellenőrzéséhez – szükséges konkrét formákat és követelményeket. Első alkalommal a kutatási terv elkészítése és az ennek alapján tartandó szóbeli beszámoló a követelmény, a második alkalommal pedig már a disszertáció egy megírt fejezetét kell vitára bocsátaniuk a hallgatóknak, és ennek során szóban bemutatniuk, hogyan illeszkedik az adott fejezet a mű egészébe, s milyen teendőik vannak hátra a kutatás és a megírás befejezéséig.

A teljesítés feltétele:

Műhelyszeminárium 1. P/TÖ/ATE-06

A kutatási terv elkészítése és arról szóbeli beszámoló.

Műhelyszeminárium 2. P/TÖ/ATE-12

A disszertáció egy fejezetét képező tanulmány elkészítése és leadása írásban; szóbeli beszámoló ennek megvitatása során.